Wekerle Sándor életrajz

Magyarország első polgári származású, háromszor is megválasztott miniszterelnöke, jogász, képviselő és kiváló országgyűlési szónok volt. Pénzügyi szakemberként és politikusként számos kormányzati és miniszteri pozíciót töltött be. 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Saját erejével és tehetségével küzdötte fel magát a legmagasabb politikai tisztségekig, ami korában ritka és különleges teljesítménynek számított. Pénzügyi tehetségét és politikai munkáját Európa-szerte elismerték.

1848. november 14-én született Móron, ahol apja Lamberg gróf birtokának igazgatója volt. Szülői házában tanulta meg a gondos és tisztességes gazdálkodás alapjait. Kiváló eredménnyel végezte a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumot, majd Pesten szerzett jogi diplomát. Rövid külföldi tanulmányútja után 1870-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, ahol szakmai tudásának és tehetségének köszönhetően folyamatosan előrelépett a hivatali ranglétrán. 1877-ben kötött házasságot parnói Molnár Gizellával, házasságukból két fia született: Sándor és Géza.

1886-tól államtitkár lett, majd 1889-től a Tisza-kormány pénzügyminisztereként dolgozott, átszervezte a pénzügyi igazgatást és bevezette a cukor-, szesz- és fogyasztási adót, valamint a dohányjövedéket. Első miniszterelnöki időszaka alatt (1892-1895) helyreállította az államháztartás egyensúlyát és megteremtette az aranyvalutára való áttérés feltételeit. Törvényei szabályozták a felekezetek egyenlő jogállását, bevezette a kötelező polgári házasságot, az állami anyakönyvvezetést és a vallásszabadságot. 1894-ben szembeszállt Ferenc József tiltásával és megszervezte Kossuth Lajos méltó temetését Budapesten, amiért több magyar város is díszpolgárává választotta.

Második miniszterelnöksége idején (1906-1910) jelentős törvényeket hoztak az ipar fejlesztéséről, a munkásbiztosításról és új adóreformokat vezettek be.

1896 és 1918 között az Országos Ipartanács elnöke volt, szerepet vállalva az ország iparának és vasúthálózatának fejlesztésében. A Közmunkatanács elnökeként elindította a kispesti munkás- és tisztviselőtelep építését, amelyet később Wekerletelepként neveztek el róla.

Harmadik miniszterelnöki időszakában, az I. világháború végén (1917 nyarától 1918. október 31-ig) vezette a kormányt, de a háború elvesztését és a Monarchia felbomlását nem tudta megakadályozni. A Tanácsköztársaság alatt internálták és túszként tartották fogva. 1919 után a Közművelődési Tanács és az Országos Pénzügyi Tanács elnöke volt, előremutató gazdasági elképzeléseit halála után a Bethlen-kormány valósította meg.

1921. augusztus 26-án hunyt el Budapesten. Móron 1990-től egy főutca, 2002-től a szabadidőközpont, és 2011-től egy köztéri emlékmű viseli nevét. 2014-ben avatták fel a Lamberg-kastély földszintjén a Wekerle kiállítást, ahol a politikus után megmaradt levéltári anyagok, életrajzi és kortörténeti tablók láthatók.

Wekerle Sándor életútja és munkássága alapján szülővárosa és Magyarország büszkesége, példamutató történelmi személyiség.