Mór (németül: Moor) város Fejér vármegyében, a Móri járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése, ősi bortermelő város és a Móri borvidék központja.
Fejér vármegye északnyugati részén, a Vértes és a Bakony hegység között elnyúló völgyben, a Móri-árokban található. A megyeszékhelytől, Székesfehérvártól mintegy 26 kilométerre északnyugatra fekszik, átlagos tengerszint feletti magassága körülbelül 200 méter. A közel tizenegyezer hektáros terület változatos tájegyüttest alkot, főként dombsági és hegységi felszínekből áll össze. Fejlődésének története szorosan kapcsolódik a Vértes kialakulásához.
Mórról és közvetlen környékéről kevés információnk van a honfoglalás és az államalapítás előtti időszakból. Az első ismert tárgyak az újkőkorból származnak. Ekkoriban jelentek meg az első falvak Mór és Csókakő térségében. Kr. e. 800 körül kelet-európai törzsek foglalták el a Kárpát-medencét. A késő vaskor kezdetén, Kr. e. 4. század elején, kelták érkeztek a Rajna vidékéről, és megszállták a területet. A Móri-árok közlekedési útvonalának már a rómaiak idején is nagy jelentősége volt. A történelmi leletek alapján Mór és környéke lakott volt a magyar államalapítás korai időszakában. Az 1246-os veszprémi püspökségi jegyzőkönyv említi a város régi templomát, amelyet Szent István király építtetett.
Mór lakossága a kezdetektől fogva magyar volt, de a török kiűzése után, 1698-ban a Hochburg család németeket telepített be, mivel a török hódoltság idején a magyar lakosság jelentősen megfogyatkozott.
Mór nevének eredete nem teljesen tisztázott, de valószínűleg a Móri család alapította, és róla kapta nevét. A település először királyi birtok volt, majd 1080-tól mintegy 250 évig püspöki tulajdonban állt. Károly Róbert 1327-ben Csókakő várához csatolta. 1430-ban a Rozgonyiak birtokolták, majd a mohácsi csata után Kanizsai Lászlóé lett. Szulejmán szultán 1543-ban elfoglalta Mórt és Csókakőt, és a török uralom 1688-ban, 145 év után ért véget.
1762-ben Lamberg gróf egy drága kastély építésébe fogott, amelyet 1766-ra fejeztek be. A tervezést Fellner Jakab kapta meg, így Móron megépült a magyar barokk kastélyépítészet egyik remekműve. A lakosság pontos számát 1784-ben rögzítették: 4166 főből állt, ebből 36-an nemesek voltak. Az 1846-1847-es becslések szerint Mórnak 7175 lakosa volt, akiknek háromnegyede német, egynegyede magyar, és néhány százaléka szlovák nemzetiségű volt.
1758-ban Mór Mária Teréziának köszönhetően mezővárossá lett, Ő telepítette be a svábokat a török hódoltság miatt elnéptelenedett Mórra.
1848 végén a szabadságharc egyik jelentős eseménye volt a móri csata, amelyben Perczel Mór hadteste és Windischgratz serege ütközött meg. 1848. december 30-án a harcban 32 katona vesztette életét és 350-en sebesültek meg, a magyarok vereséget szenvedtek. A forradalom leverése után a politikai élet beszűkült, Mór inkább belső problémáira összpontosított, és a mezőgazdaság maradt a fő tevékenysége. A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés jeleként pénzintézetek alakultak: Móron 1872-ben két bankot alapítottak, és 1871-ben létrejött a Móri Ipartársulat.
1902. március 13-án döntés született arról, hogy az addig Moórnak írt község nevét egyszerűen Mórra változtatják. A 20. század elején Mór büszkeséggel tekintett arra, hogy Wekerle Sándor, Magyarország első polgári származású miniszterelnöke a város szülötte volt.
Mór 1984-ben – akkor 100. magyar városként – városi rangot kapott.
• Gróf Lamberg Ferenc Fülöp (császári-királyi altábornagy) 1791. november 30.
• Wekerle Sándor (magyar miniszterelnök) 1848. november 15.
• Radó Antal (író, költő, műfordító, irodalomtörténész) 1862. június 29.
• Czermann Antal (magyar publicista, politikus, miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő) 1885. január 14.
• Müller Antal (magyar szabó, szakiparos, országgyűlési képviselő) 1885. április 18.
• Krausz Ferenc (Nobel-díjas fizikus) 1962. május 17.
Mór ma Fejér megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése, a móri kistérség kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és gazdasági központja. A város vezetése helyi vállalkozásokkal együttműködve arra törekszik, hogy Mór ne csak a tavaszi és őszi nagy rendezvények alkalmával, hanem folyamatosan borturisztikai központ és vonzó célpont legyen a belföldi és külföldi látogatók számára. A város mai fejlődésében egyre jelentősebb szerepet játszik a belföldi és nemzetközi turizmus, amelyet növekvő számú szálláshelyeinek és változatos szolgáltatásainak (wellness, lovas, borászati-gasztronómiai) köszönhet.
A XXI. század elején Mór lakásállománya körülbelül 5300 ingatlant tartalmaz. A városon áthaladó fő közlekedési útvonal a 81-es út, amely Székesfehérvár és Győr irányába vezet. Az infrastruktúra fejlődését jól mutatja, hogy 2005-re a város teljes területén elérhetővé váltak az alapvető közműhálózatok (áram, víz, gáz), valamint a telefon, kábeltelevízió és internet szolgáltatások. 2002-ben, egy régi közóhajnak eleget téve, az önkormányzat 1 milliárd forintos önerős beruházással építette meg a városi sport- és kulturális multifunkcionális csarnokot és uszodát. A város általános iskolái közül négyet a városi önkormányzat, egyet pedig a római katolikus egyház működtet. A diákok körülbelül hatvan százaléka német nemzetiségi oktatásban részesül. Mór városában működik zeneiskola és nevelési tanácsadó, valamint alapfokú művészeti oktatás is elérhető. A középfokú oktatási intézmények között gimnázium és szakközépiskola is várja a továbbtanulni vágyókat.