A Wekerle Sándor Egyesület jogelőd szervezete a MABEOSZ Városi, illetve 1984 előtt Nagyközségi Bélyeggyűjtő Köre volt.
Amióta 1840-ben Angliában kiadták az első postai bélyeget, a bélyeggyűjtés Európában széles körben elterjedt. Magyarországon abban az időben osztrák postaigazgatás működött, így az országban 1850-ben osztrák postabélyegek bevezetésére került sor. A kiegyezést követően 1871-ben adták ki az első kőnyomatos magyar bélyegsorozatot, amely Ferenc József osztrák császárt és magyar királyt ábrázolta. A magyar bélyeggyűjtés szervezett formában a LEHE, a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete 1884. évi megalakulásával és hivatalos budapesti bejegyzésével indult el. Ezt követően országszerte alakultak bélyeggyűjtő körök, egyletek, asztaltársaságok. Székesfehérváron már 1879-ben egy Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon alkalmi postahivatali bélyegzőt használtak. A fehérvári gyűjtők a LEHE tagjaként fejtették ki munkásságukat, önálló székesfehérvári egyesületté 1925-ben szerveződtek, és a városban aktív tevékenységet fejtettek ki (kiállításokat rendeztek, alkalmi bélyegzőket készítettek stb.)
Móron a múlt század közepéig bélyeggyűjtésre vonatkozó forrásokkal nem találkoztunk. A Kapucinus rend által működtetett községi kulturális intézménynél, a Katolikus Körnél bélyeggyűjtésre vonatkozó feljegyzések nem ismertek. Viszont az egyéni bélyeggyűjtés lehetősége nem kizárt, mivel működött posta a településen, és a megyeszékhely közelsége lehetőséget adott a gyűjtőmunkához. A budapesti Bélyegmúzeum részünkre megküldött anyagában a Móron működő posta 1839-től hely-, 1849-től hely- és keletbélyegzőt használt.
A magyar filatelisták önszerveződő tevékenységét 1951-ben az akkori kormányzat az egész országban felfüggeszti, majd 1952. február 24-én megalapítják az új egységes szervezetet, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségét, melynek közismert rövidített elnevezése a MABEOSZ.
A mai egyesületi tagok kollektív emlékezete szerint a MABEOSZ móri bélyeggyűjtő köre az 1950-es évek első felében alakult meg. Sajnos az alapító iratok megsemmisültek, ezért a megalakulás kezdeményezőit, körülményeit nem ismerjük. Idősebb bélyeggyűjtőktől annyit tudunk, hogy a kör elnöke Fekecs Győző, pénztárosa Schwartz Alajos volt. A hatvanas évektől a kör vezetését a rendkívül tevékeny és sokoldalú gyűjtő, StofferKálmán vette át.
A hatvanas években további két kisebb bélyeggyűjtőkör is működött Móron, az egyik a Táncsics Mihály Gimnáziumban, a kör vezetője Farkas László volt, a másik a Perczel Mór Szakmunkásképző Intézetben, amely a fennmaradt iratok alapján a MABEOSZ 1950. sz. MUM 321. számú Ipari tanuló Intézet Bgy. Kör nevet viselte. A kör 1965. október 2-án alakult 31 fővel. Elnök: Gulyás Ferenc, titkár: Nikita József, pénztáros: Szabó Károly, ellenőr: Sebestyén Ferenc, újdonságfelelős: Lampert Jenő, cserefelelős: Balog József, háznagy: Beszerdik László, Gulyás Ferenc 1974-ig töltötte be az elnöki tisztséget, ezt követően Trosztmér Károly vette át az elnöki feladatkört.
Mindhárom felnőtt kör mellett ifjúsági körök is működtek.
A bélyeggyűjtő kör 1958. október 5-én, a móri borhéten használt először alkalmi bélyegzőt. Valószínű, hogy a bornapokon ekkor rendeztek először Móron bélyegkiállítást. A hatvanas évektől vált hagyománnyá, hogy a kör (1992-től az egyesület) bélyeg vagy más témájú kiállításával részt vett a bornapi rendezvényeken, ezzel is hozzájárulva a település kulturális életének színesítéséhez és gyarapításához. A bélyeggyűjtő kör bélyegkiállításokhoz kötve - 1992. évi megszűnéséig - 21 db alkalmi bélyegzőt készített. (A bélyegző lenyomatokat a budapesti Bélyegmúzeumtól szereztük be.)
A hatvanas és hetvenes években volt a magyar bélyeggyűjtés virágkora. Országosan mintegy 300000, Székesfehérváron kb. 1000 tagot jegyeztek, Móron a szervezett gyűjtők száma meghaladhatta a 100 fő-t. A 80-as, 90-es évektől azonban kedvezőtlen fordulat következett be, a gyűjtemények értéke a katalógusár töredékére csökkent, a gyűjtök létszáma drámaian lecsökkent, nagy számban szűntek meg felnőtt és ifjúsági körök. E jelenség mögött korábban hozott rossz központi döntések, pl. mértéktelen bélyegkibocsátás, mesterségesen felduzzasztott köri létszámok, a postai díjszabástól elszakadt névértékű bélyegárak stb. találhatók.
A 90-es években bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások ezt az eróziót felerősítették. Móron a fiatalok érdektelenségét az ifjúsági körök megszűnése jelezte. A gimnázium felnőtt bélyeggyűjtő köre a 80-as években szűnt meg, a szakképző intézet megmaradt gyűjtői 1988-ban a megfogyatkozott létszámú MABEOSZ Városi Bélyeggyűjtő Körbe olvadtak be, amely 1992-ig, a Gyűjtök Wekerle Sándor Egyesülete megalakulásáig működött.
Az egyesületekről szóló 1989. évi II. Törvény visszaállította az egyének egyesülési szabadságát, ezzel lehetőség nyílt helyi önkormányzattal rendelkező gyűjtői szervezet megalakítására. Mivel a bélyeggyűjtők száma rohamosan csökkent, Stoffer Kálmán, a városi bélyeggyűjtő kör vezetője kezdeményezte egy új, többprofilú gyűjtői egyesület megalapítását, amelyben bélyeg-, érem-, képeslap-, ásvány-, mozigép- és vasalógyűjtők vettek részt. Ez a szervezet 22 alapító és 2 pártoló taggal 1992. június 22-én alakult meg. Az alapítók elnöknek Stoffer Kálmánt, elnökségi tagoknak Piringer Jánost, Sárvári Jánost és Trosztmér Károlyt, pénztárosnak Csányi Annát választották. Az M. N. Szövetséget Schwartz Alajos képviselte.
A Fejér Megyei Bíróság Pk. 61.177/1992/2. számú végzésében:
Töb mint 30 évvel ezelőtt, 1992. július 21-én vette nyilvántartásba egyesületünket Gyűjtők ,,Wekerle Sándor'' Egyesülete Mór megnevezéssel. Ez az elnevezés az elnök kezdeményezésére - a gyűjtök szó elhagyásával 1993. május 26-tól ,,Wekerle Sándor'' Egyesület Mór megnevezésre módosult.
A Wekerle Sándor Egyesület alapítói
Az egyesület Alapszabályzatában lefektetett föbb célkitűzések:
• a gyűjtés különböző területein tevékenykedő gyűjtők érdekképviselete
• magán- és közgyűjtemények létrehozásának, működtetésének támogatása
• a város kiemelkedő kulturális eseményeinek támogatása kiállításokkal, alkalmi bélyegzéssel, emléklapokkal; (Wekerle Sándor emlékülések. szülő háza emléktáblájának koszorúzása, bornapi kiállítások, alkalmi bélyegzések, stb.)
Az Alapszabály 2005. január 29-i módosítása kiegészítésével:
• A kulturális örökség, különösen a helyi értékek, tárgyi eszközök, nemzeti és nemzetiségi hagyományok kutatása, gondozása, az értékmegőrző gondolkodásmód átadása a fiatal nemzedék számára. Helytörténeti (ipar- és szakmatörténet, bányászat stb.) kutatások és az azzal kapcsolatos kiadványok támogatása.
• A gyűjtőmunka, mint kulturális tevékenység népszerűsítése a fiatalság és a felnőttek körében, ennek érdekében együttműködés a helyi és kis térségi nevelési-oktatási és művelődési intézményekkel, társadalmi és gazdasági szervezetekkel. A városi helytörténeti gyűjtemény anyagának gyarapítása, a gyűjtemény népszerűsítése.
• Kezdeményező együttműködés a különböző szintű állami kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel (pl. MABEOSZ, MÉE stb.) és más önkormányzati és gazdasági szervezettel.
Fenti célkitűzések túlmutatnak az általános bélyeg- vagy éremgyűjtő tevékenységen azzal, hogy az egyesület felvállalta a gyűjtők érdekképviseletét, kapcsolatrendszerük kialakítását, a helyi és nemzetiségi hagyományok tárgyi eszközeinek kutatását és bemutatását.
Az egyesület Wekerle Sándor nevét vette fel - Wekerle Sándor unokájának egyetértésével - azzal a céllal, hogy a móri születésű politikus itthon és országosan is visszanyerje az öt megillető ismertséget és tiszteletet. Ebben a munkában hatékony támogatást nyújtott az egyesület sorába lépő Kleinné dr. Horváth Magda, a városi könyvtár igazgatója, aki 1988-ban intézménye képviseletében emléktáblát helyezett el Wekerle Sándor móri szülőházán (ebben az időben e lépéshez némi civil kurázsira is szükség volt), másrészt jó kapcsolatokat ápolt a helytörténeti kutatásai során megismert Wekerle család leszármazottaival és a budapesti Wekerletelepen működő Wekerlei Társaskör Egyesülettel.
Az egyesület alapítását követő év rendkívül tevékeny munkával telt Mór Város Önkormányzatával együttműködve egyesületünk adott helyet a MABEOSZ XI. Országos Ifjúsági Filatelista Vetélkedőjének, ahol móri fiatal bélyeggyűjtők is részt vettek.
Egyesületünk 1993. június 25-én keltezett levelében kezdeményezte a városi kitüntető címek adományozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotását, egyben a város első díszpolgárának - posztumusz jelleggel - Wekerle Sándort javasoltuk. E javaslatunkat dr. Kutér László jegyző úr tevékeny támogatásával az akkori képviselő-testület elfogadta.
Wekerle Sándor születésének 145. évfordulójára – egyesületünk kezdeményezésére - a Magyar Posta díjjegyes levelezőlapot hozott forgalomba.
Wekerle Sándor születésének 145. évfordulóján, 1993. október 12-13-án egyesületünk WEKERLE NAPOKAT rendezett Mór Város Önkormányzata támogatásával és a Radó Antal Városi Könyvtár közreműködésével.
Az nyitó programban szerepelt Wekerle Sándor emlékére a Magyar Posta által kiadott díjjegyes levelezőlap első napi forgalmazása és emlékbélyegzése, kerékpáros futárposta indítása Mór - Csákvár – Budapest Wekerle-telep útvonalon, és a helytörténeti emléktár megnyitása. Másnap, a Wekerle emléktábla koszorúzása után megtartott emlékülésen neves előadók méltatták Wekerle életútját, majd Schmidt Ferenc polgármester bejelentette, hogy Mór Város Önkormányzata Wekerle Sándort posztumusz díszpolgárrá fogadta.
A díszpolgári oklevelet a leszármazottak nevében Patainé Wekerle Alexandra, a miniszterelnök unokája vette át. A városi rendezvényen részt vettek a kispesti Wekerlei Társaskör Egyesület képviselői is. Ez a rendezvény megtörve a sok évtizedes csendet országos nyilvánosságot kapott, és pozitív visszhangot váltott ki Móron és a kispesti a Wekerle telepen is.
Egyesületünk éremgyűjtő tagozata a fenti alkalomra Wekerle emlékérmet adott ki. A 42,5 mm átmérőjű érméket Fritz Mihály tervezte. Szabó Géza ötvösmester éremverdéjében készültek el 1992. október 2-án Szegeden 200 db ezüst, 400 db bronz és 20 db aranyozott kivitelben.
Egyesületünk alapítóként kezdeményezte egy Wekerle Sándor nevét viselő helytörténeti gyűjtemény és emléktár kezelését végző alapítvány létrehozását, azonban a Fejér Megyei Bíróság beadványunkat forráshiány miatt elutasította. Javasoltuk még Wekerle szülőháza előtt egy mellszobor felállítását, de ez a kezdeményezésünk ekkor nem valósult meg.
A 1993-as esztendőt az 1848. december 30-án - 145 éve lezajlott móri csata emlékére alkalmi bélyegzéssel zártuk. Mór Város Önkormányzata Stoffer Kálmán sokirányú közéleti tevékenységét Pro Urbe emlék éremmel ismerte el.
A 1994. évi Bornapokon éremkiállítást rendeztünk, ekkor mutattuk be második egyesületi érmünket, melyet témája okán Bornapi éremnek neveztünk el. Az érem az előző évben kiadott Wekerle éremhez hasonlóan ezüst és bronz kivitelben készült.
A következő évben ismét jeles évfordulót ünnepeltünk, mert a kapucinus rend 300 éve érkezett és telepedett meg Móron. Erdei Ferenc és Stoffer Kálmán szerkesztésében a Móri Német Kisebbségi Önkormányzat és egyesületünk adta ki az Emlékfüzet a 300 éves Móri Kapucinus Rend és a német nemzetiség tiszteletére című kiskönyvét. A kiadványban dr. Erdős Ferenc, dr. P. Frey Jácint, P. Gaszner Imre és Schwartz Alajos helytörténeti kutatásai és írásai olvashatók magyar és német nyelven.
A következő években a város nevezetes eseményeihez kapcsolódva alkalmi bélyegzéseket, a bornapokon alkalmanként saját anyagunkból, más esetben vendég kiállítóként neves bélyeggyűjtők anyagából bélyegkiállításokat rendeztünk. Az éremgyűjtők a meglévő lenyomatok párosításával további két érmet hoztak forgalomba. Az ezredforduló után az egyesületi munka dinamikája megtört, a szervezeten belül feszültségek, zavarok keletkeztek, 2003-ra a szervezet gyakorlatilag leállt. Az csak később derült ki, hogy az elnököt egyre súlyosbodó betegsége akadályozta feladatainak ellátásában. Mivel az egyesület az adóhatóság felé bevallási kötelezettségének – a fentiek miatt - nem tett eleget, a Fejér Megyei Főügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva szólította fel az elnökség tagjait, hogy döntsenek az egyesület további sorsáról.
A 2004. szeptember 28-án öszeszehívott rendkívüli közgyűlés az egyesület megújításáról, további működéséről döntött. A következő ülésen az alapszabály módosítására, majd új öttagú elnökség választására került sor. Az elnök Trosztmér Károly, elnökségi tagok pedig Csányi Anna, Fogarasi Gábor, Piringer János és Schwartz Alajos (2016-től Szkok István) lettek. Az egyesület belső ellenőre Kleinné dr. Horváth Magda (2013-tól Kellner Tiborné) lett. Ezt az elnökséget a tagság további három ciklusra megerősítette.
Az új elnökség ezt követően szembesült azzal, hogy az egyesület valamennyi dokumentuma a jogelőd szervezet anyagával együtt megsemmisült. Az átmeneti nehézségek után egyesületünk a mai napig szabályszerűen végzi tevékenységét, taglétszámunk 15 fő körül stabilizálódott, a működésünkhöz szükséges forrásokkal rendelkezünk. Az egyesületnek mintegy 30-40 pártoló tagja van, Ők elsősorban személyi jövedelem adójuk 1%-ának felajánlásával segítik a szervezet működését. Januári közgyűlésünkön értékeljük az előző év munkáját és határozzuk meg az aktuális év vállalt feladatait.
Egyesületünk kiemelt feladatának tekintette a bornapi kiállítások megszervezését. Annyiban tértünk el a korábbi gyakorlattól, hogy a bélyeg- és éremkiállítások mellett más gyűjteményeket is bemutattunk. Több alka lommal vettünk részt saját anyagunkkal iskolai kiállításokon, rendezvényeken, valamint az utóbbi években a MABEOSZ Székesfehérvári Bélyeggyűjtő Kör városi kiállításain is.
A 2006. évi bányatörténeti kiállítás szervezője Magdies Mátyás nyugdíjas bányamérnök volt, aki a 20. század első felében folyó - lassan feledésbe merülő - móri bányaművelés történetét is felkutatta. Ezt a korabeli képes-rajzos anyagot gyűjtőtársunk sajnálatos halála után Trosztmér Károly szerkesztésében és a Móri Nyugdíjas Bányászszakszervezet támogatásával.
A móri szénbányászat története címmel 2013-ban egyesületünk kiadta. Kiállításunk megrendezését az oroszlányi és a várpalotai bányamúzeum bányagép- és vágatmodellek kölcsönzésével támogatta. A borvidékek filateliai kiadványokon című kiállításunk a pannonhalmi borvidéken tevékenykedő Balogh Mihály gyűjtőtársunk igényes anyagára épült, amelyet Rappold József kádármester a kádár szakma régi szerszalmaival, magyar és német nyelvű szakmai dokumentációival egészített ki.
A jó hangulatú gyufáscímke és kártyanaptár kiállításunkon Hollodi Gergely budapesti vendégkiállítónk és ifj. Kellner Tibor móri gyűjtőtársunk anyagát mutattuk be.
A MABEOSZ Székesfehérvári Bélyeggyűjtő Kör hozta el anyagát Mórra a királyok városát bemutató 2014. évi bélyegkiállításra. Az I. világháborúról szóló kiállításunkat előzetes levéltári kutatás alapján állítottuk össze, melyhez szakmai segítséget a Fejér Megyei Levéltár munkatársai adtak. A Levéltár az egyesületi anyag kiegészítésére eredeti dokumentumokat, képeket, térképeket kölcsönzött. A konyhai felszereléseket bemutató nagy sikerű kiállításunk anyagát az egyesület tagjainak gyűjteménye mellett nagyobb részt a Csákvári Helytörténeti Gyűjteménytől és móri magángyűjtőktől kölcsönöztük.
Gyűjteményeink rendszerezésére, karbantartására, bővítésére mindig nagy figyelmet fordítottunk. Rendszeresen részt vettünk az MEE által szervezett székesfehérvári, győri, pápai börzéken, de eljutottunk Tatára, Esztergomba, Keszthelyre és Szombathelyre is, ahol részben a változó eladói kör termékei között válogathattunk.
Wekerle Sándor szellemi örökségének gondozását továbbra is kiemelt feladatunknak tekintettük. A Radó Antal Városi Könyvtár és a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőivel névadónk szülői házánál évenként elhelyeztük a megemlékezés koszorúit. E rendezvényünkhöz idővel több önkéntes résztvevő is csatlakozott. Wekerle Sándor születésének 160. évfordulóján egyesületünk ünnepélyes megemlékezést, valamint a szülői háznál elhelyezett emléktáblánál koszorúzást rendezett, melyen részt vettek a család leszármazottai és a Wekerlei Társaskör Egyesület küldöttsége is. Wekerle unokája, Patainé Wekerle Alexandra egyesületünk elnökéhez írt levelében köszönte meg a „nagyszerű ünnepi eseményt és a számára eljuttatott emléklapot.
Az a tevékenység, amelyet egyesületünk a Wekerle-életmű gondozásában az 1990-es években elkezdett, a Wekerle család és a kispesti Wekerlei Társaskör Egyesület is támogatott, valamennyiünk számára értékes a Kispesti eredményeket hozott. 2008-ban a Wekerle telep főterén Önkormányzat támogatásával - ünnepélyes keretek között felavatták Wekerle Sándor első köztéri mellszobrát. Az ünnepélyen Mór városát Fenyves Péter polgármester és egyesületünk elnöksége képviselte.
Móron civil kezdeményesre és a Városi Önkormányzat támogatásával 2011 nyarán avattuk fel Wekerle Sándor egész alakos bronzszobrát, amely Nagy Benedek móri szobrászművész kiemelkedő alkotása.
Az országos és helyi sajtó számos írásban méltatta Wekerle tevékenységét. Wekerle életéről, tevékenységéről két könyv is megjelent. Dr. Görög Staub Károly és a dédunoka, dr. Patai Géza,,Wekerle Sándor" című átfogó alkotása eredeti dokumentumok és kéziratok alapján készült. Svéhlik Csaba Wekerle arckép világtörténeti háttérrel", címmel dolgozta fel Wekerle életművét. A civil összefogással alapított Wekerle Sándor Életművét Gondozó Kulturális és Tudományos Alapítvány 2012-től méltó módon gondozza a Wekerle örökséget. A felsorolás nem teljes, de összegezve elmondhatjuk, hogy Wekerle Sándort mára az öt megillető kultusz veszi körül.
Az elmúlt 30 évet értékelve elmondhatjuk, hogy egyesületünk eredményeket és kudarcokat egyaránt elkönyvelhet. Támogatóink révén rendelkeztünk azokkal a forrásokkal, amelyek mindenkori működésünket biztosították. Az egyesület a szükséges kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában eredményes volt, különösen igaz ez Mór Város Önkormányzata, vezetői és intézményei vonatkozásában. Kiállításainkkal részt vettünk város kulturális életében, melyhez megkaptuk a szükséges anyagi, dologi és erkölcsi támogatásukat. Rendezvényeinken való részvételüket külön is megköszönjük.
Az egyesület életében sikeresnek értékelhetjük a kirándulásokkal kombinált továbbképzéseket, amelyek belső kapcsolataink elmélyítéséhez is hozzájárultak. Bár egyesületi taglétszámunk 14-16 fō körül mozgott, mégsem lehetünk elégedettek, ezt a számot szeretnénk új tagok beszervezésével és a fiatalok megnyerésével növelni. Egyesületünk életében az ezredfordulót követő néhány válságos év talán jobb odafigyeléssel és bölcsességgel elkerülhető lett volna.
A gyűjtés egy összetett, bonyolult tevékenység.
Ha kicsiben is, de megjeleníti országunk, településünk történetét, kultúráját, hagyományait.
Azt reméljük, hogy a Wekerle Sándor Egyesület 30 éves tevékenységével, e nemes hobbi művelésével hozzájárult és gazdagította településünk kulturális életét.
